A hét szent Tábla
A könyv ezen fejezete a rendszertáblák (alaptáblák) leírását tartalmazza, amelyek képesek mágikus négyzetekké alakítani.
Az első táblázatot már több ezer éve ismerjük egy kínai legendából amely egy teknősről szól, amelynek páncéljára egy kilenc számjegyből álló varázsnégyzetet rajzoltak. A fennmaradó hét táblázat a másodiktól a nyolcadik nehézségi szintig terjedő négyzeteket ábrázolja.
2. táblázat
2. táblázat – teljes szakasz, „A” alapoldal
2. táblázat – teljes szakasz, „A” alapoldal – A számok Numerikus értékei
A táblázat hàrom alszakaszàt a három fő kulcs segítségével hoztuk létre. A numerikus értékek az első csoportból (3-5-7, 9-2-4, 6-8-1) származó három kulcs jelölnek.
A táblázat átlagos száma 55. (Ha az összes szám összegét elosztjuk a számok mennyiségével, akkor 1485:27 = 55).
2. táblázat – „A” oldal, három varázsnégyzetben
2. táblázat – teljes metszet, „B” alapoldal
A fenti három aslzakaszt az elsó csoport három kulcsával hoztuk létre. Mindhárom alszakasz első második számjegye a vízszintes sorok mentén elhelyezkedő három fő kulcsot jelöli.
2. táblázat - a bűvös négyzet teljes
szakasza
Ahhoz, hogy meglássuk az isteni rendszert a hét szent tábla létrehozásához, vágyakoznunk kell arra, hogy meggyőződjünk lsten ajándékáról világunk számára. Azok számára, akik maguk szeretnének varázskockákat készíteni, egy kézikönyvet írtak két- és háromjegyű számokból varázskockák készítéséről.
A 2. táblázatban egy új civilizáció teljes ciklusának kezdetének titka található.
Ajánlott videó:
A mágikus négyzetek létrehozása
3. táblázat
3.táblázat–„A”alapoldal
3. táblázat – „A” oldal – A számok jegyértékei
A táblázatot a három fő kulcs (1-4-7, 2-5-8 és 3-6-9) segítségével hoztuk létre. A függőleges sorban nincsenek ismétlődő számjegyek. A táblázat a háromjegyű számok mind a 81 kombinációját tartalmazza nulla nélkül és különböző számjegyekkel. A táblázatban szereplő átlagérték 555.
3. táblázat – „A” oldal, egy bűvös négyzetben
3. táblázat – „B” alapoldal
A táblázat az első csoport kulcsaival készült. Minden részszakasz sorai és oszlopai összesen 1665-öt adnak. A részszakaszok vízszintes és függőleges soraiban a számok első, második és harmadik helyiértékeinek összege egyenként 15.
Nézd meg a rendszert, amellyel önállóan hozhatod létre a táblázatokat.
3. táblázat – „B” oldal, egy bűvös négyzetben
Egy példa egy nehéz szintre - 3 számjegyű varázstábla
A fent látható varázsnégyzet mindhárom csoport csoport kulcsait mutatja az alszakaszokon. Az alszakaszok között a három fő kulcs látható.
Minden oszlop három függőleges számjegysorból áll, soronként három számjeggyel. Mindhárom számjegyet háromjegyű számnak tekintjük. Az alábbi táblázat a számok digitális értékeit mutatja:
4. táblázat
4. táblázat – „A” alapoldal
A részszakaszokban lévő számok első számjegyei a fő kulcsokat jelzik. Ugyanezen rend szerint következik a többi számjegy a vízszintes és a függőleges mentén. A könyv összes táblázatában nincsenek ugyanolyan számjegy-kombinációk.
4. táblázat – „A” oldal – A számok digitális értékei
4. táblázat – „A” oldal, egy bűvös négyzetben
Ne hagyjátok, hogy a „mágikus” szó megtévesszen titeket. Az ókorban nem léteztek olyan szavak, mint docens, tudomány, professzor stb.Akkoriban a tudományt „mágiának”, a tudóst „mágusnak”, a kiemelkedő tudóst „mesternek”, a tudósok gyülekezetét pedig „magisztrátusnak” nevezték.
4. táblázat – „B” alapoldal
A részszakaszok vízszintes és függőleges sorai a számok első, valamint többi számjegyével az első csoport kulcsait mutatják.A részszakaszok minden sora a 16665-ös összeget adja.
4. táblázat – „B” oldal – A számok digitális értékei
Fordítsák figyelmüket a rendszer abszolút rendjére a fenti táblázat számértékei által.
4. táblázat – „B” oldal, egy bűvös négyzetben
5. táblázat
5. táblázat – „A” alapoldal
5. táblázat – „A” alapoldal – A számok digitális értékei
Tekintsétek a vertikális (függőleges) számsorokat az alaptáblázatok összes oldalának részszakaszaiban. Mindegyik sor egy kulcsot mutat. Ez a nézet egyértelműen megmutatja a rendszer abszolútságát. Ha megnézitek a horizontális (vízszintes) sorokat a részszakaszokban, akkor ismét a kulcsokat látjátok, a számok első, második és fennmaradó számjegyeivel együtt. Ugyanez vonatkozik a vízszintes és függőleges sorok mentén található három-három részszakasz első, második stb. számjegyeire is.A számok számértékei mellett
Egy táblázat számainak számértékei mellett léteznek más nézetek is a belső táblázatszerkezetre vonatkozóan. A következő táblázatban egy részszakasz minden egyes sorának és oszlopának számjegyösszege összeadásra kerül.
5. táblázat – „A” oldal – A számok számjegyösszegei
5. táblázat – „A” alapoldal – A számok számjegyösszegeinek digitális értékei
5. táblázat – „A” oldal, egy bűvös négyzetben
Egy alaptábla „mágikus” táblázattá alakítása során az alaptábla bizonyos változásokon megy keresztül. Mágikus formájában azonban további fontos tulajdonságokra is szert tesz. Mindazonáltal a táblázat nagyobb jelentőséggel bír alap formájában.
5. táblázat – „B” alapoldal
5. táblázat – „B” oldal – A számok számjegyösszegei
5. táblázat – „B” oldal, egy bűvös négyzetben
"A nyolcágú csillag a hét szent táblán" című fejezet bemutatja, hogyan jelenik meg az ősi napszimbólum – a nyolcágú csillag – a hét szent táblán. Itt tárul fel először a nyolcágú csillag, a hatszög és az egyenlő oldalú kereszt alapvető mintázata.
Egy hasonló cikk:
Védőpajzs – nyolcszög, hatszög és kereszt
Egy hasonló videó:
Szenzáció! Egy évezredes titok lelepleződik
A Szent Táblázatok részletes jellemzői (példa az 5. számú táblázatból, “ A” oldal)
1. ábra. 5. táblázat – „A” alapoldal1.
A fenti táblázatban az egyes részszakaszok első, második, harmadik stb. számjegye a kulcsokat – 168, 735, 492, 276, 519, 843 – mind vízszintesen, mind függőlegesen megadja. Egy részszakaszon belül a számok közötti kapcsolat a három főkulcs segítségével jön létre. És mindez egyetlen kivétel nélkül a teljes táblázatban.”
„A következő ábrákon csak a legfelső szakasz (vagyis a felső három részszakasz) látható, mivel a rendszer az alsóbb szakaszokban pontosan ugyanúgy ismétlődik.”
2. ábra. Az 5. táblázat három felső szakasza
Magyarázat a 2. ábrához: Az első oszlopban az utolsó két számjegythe (45, 18, 72) megismétlődik a második oszlop első két számjegyeként. A második oszlopban az utolsó két számjegy (78, 42, 15) megismétlődik a harmadik oszlop első számjegyeként. A harmadik oszlop utolsó két számjegye (12, 75, 48) pedig az első oszlopban lévő számok első számjegyeként ismétlődik meg. És ez így van mind a kilenc részterületen, egyetlen kivétel nélkül.
3.ábra . Az 5. Táblázat felső három szakasza .
A 3. ábra magyarázata: Az első oszlopban szereplő legfelső szám első számjegyefirst (1) megismétlődik a második oszlopban a középső szám első számjegyeként, és a harmadik oszlopban az alsó szám első számjegyeként. Az első oszlopban szereplő középső szám első számjegye (7) a második oszlopban az alsó szám első számjegyeként, és a harmadik oszlopban a legfelső szám első számjegyeként jelenik meg. Az első oszlopban szereplő alsó szám első számjegye (4) megismétlődik a második oszlopban a legfelső szám első számjegyeként, és a harmadik oszlopban a középső szám első számjegyeként. Ez a minta mind a kilenc szakaszra igaz.
4. ábra. Az 5. Táblázat felső három szakasza.
A 4.ábra a számok első és utolsó számjegyének ismétlődését mutatja egy szakasz különböző soraiban és oszlopaiban.
5. ábra. Az 5. Táblázat felső három szakasza.
Az 5. ábra egy-egy részszakaszban a hátulról második számjegy két ismétlődését mutatja: Az első szám utolsó előtti számjegye (4) megismétlődik a második oszlop második számának utolsó előtti számjegyében, valamint a harmadik oszlop alsó számának utolsó előtti számjegyében. Az első oszlop középső számának utolsó előtti számjegye (1) megismétlődik a második oszlop alsó számának utolsó előtti számjegyében, valamint a harmadik oszlop felső számának utolsó előtti számjegyében. Az első oszlop alsó számának utolsó előtti számjegye (7) megismétlődik a második oszlop felső számának utolsó előtti számjegyében, valamint a harmadik oszlop középső számának utolsó előtti számjegyében. Ez a rendszer a teljes táblázat mind a kilenc részszakaszában ugyanígy megfigyelhető.
A fenti és az alsó táblázatban ugyanaz a 27 szám látható, amelyek az 5. táblázat három felső részszakaszából származnak. A számok utolsó két számjegyéből minden egyes részszakaszból kilenc darab kétjegyű számot kapunk. A 27 szám mindegyikénél a számjegyek sorrendje ugyanaz marad. Ez azt jelenti, hogy például a 12-es szám a felső táblázatban az alsó táblázatban is 12-ként, és nem 21-ként jelenik meg. Így mind a 27 szám kivétel nélkül látható.”
A felső, középső és alsó vízszintes sor számainak utolsó két számjegye és azok számértéke
| A felső vízszintes sorban lévő számok utolsó két számjegye | A középső vízszintes sorban lévő számok utolsó két számjegye | Az alsó vízszintes sorban lévő számok utolsó két számjegye | A numerikus értékek |
|---|
Az 5. táblázat belső szerkezetének
egy további nézete, az ,A" oldalon.
(Ez a nézet bonyolultabb, mint az előzőek)
Az 5. táblázat, mind a kilenc alrészének minden oszlopa öt függőleges, egyenként három számjegyből álló számsort tartalmaz. Ez a három számjegy mindig a három főkulcs egyikét jelöli. Az így kapott háromjegyű számok az alsó táblázat soraiban vannak feltüntetve. Ezen sorok mindegyike egy oszlopból származó öt számot (kulcsot) tartalmaz. Például a bal felső alrész első oszlopából kapjuk az alsó táblázat első sorát.
A fent látható táblázatban most az egyes részszakaszok függőleges számjegyoszlopaiban található abszolút sorrendet vizsgáljuk meg. Mindegyik hat, az első csoportba tartozó kulcsot mutatja (168, 735, 492, 276, 519 és 843).Éppen ennek a csoportnak a kulcsai alkották az ötödik táblázat B oldalát. Ezeket a kulcsokat a vízszintes sorokban szereplő számok első, második és harmadik számjegye is megjeleníti. A függőleges sorokban ezzel szemben három-három részszakasz első, második és harmadik számjegye jelöli a három főkulcsot.Mindez egyetlen kivétel nélkül minden esetben így történik.
Az alábbi táblázat a fenti táblázat egyes soraiban található számjegyek értékeit mutatja.A jobb oldali oszlopban ezen összegek számjegyértékei szerepelnek.
6. táblázat
6. táblázat – „A” alapoldal
6. táblázat – „A” oldal – A számok digitális értékei
6. táblázat – „A” oldal, egy bűvös négyzetben
6. táblázat – „B” alapoldal
A 6. táblázat tartalmazza a nullát nem tartalmazó, hat különböző számjegyből álló hatjegyű számok mind a 81 lehetséges számjegykombinációját. Így nincsenek azonos számjegykombinációk. Az összes részterületen a sorok és az oszlopok összege egyaránt 1 666 665. A részterületeken szereplő számok számjegyeinek összege 90.
6. táblázat – „B” alapoldal – A számok számjegyeinek összege
6. táblázat – „B” oldal a bűvös négyzetben
7. táblázat
7. táblázat – az „A” oldal teljes szakasza és a számértékek
7. táblázat – a „B” oldal teljes szakasza
A fenti táblázat mindhárom szakaszában a vízszintes és függőleges sorok egyaránt 16 666 665-ös összeget adnak. Minden teljes vízszintes sor összege 49 999 995.
7. táblázat – a „B” oldal teljes szakasza A számok számjegy értékei
A 7. táblázat teljes kitöltése a bűvös négyzetben
A 7. táblázat tartalmazza a tanulási időszakok teljes ciklusának lezárásához szükséges folyamat titkát.
8. táblázat
8. táblázat – „A” oldal
8. táblázat – „B” oldal
Fejtsd meg a nyolcadik asztal rejtélyét
Blogarchívum Könyv 198
Telegram csatorna: https://t.me/message198_hungaria
Telegram chat: https://t.me/chatmessage198_hung
A könyvet számos nyelvre lefordították. A könyv összes fordítására és a könyvvel kapcsolatos egyéb forrásokra mutató linkek itt találhatók:
Megjegyzések
Megjegyzés küldése